Nikii oldala.

Sziaa.^^

Itt csak is saját készítésű versek vannak. Komolyan !! Imádok verseket írni !!

Szarkeverés

 Leszarok mindent, nem érdekel semmi

nem tudlak titeket barátaimnak nevezni

mire jó nektek, hogy kavarjátok a szart?

nem veszitek észre még is erősebb a szag.

Lehet nagy hiba, de most már hátat fordítok

Vannak még mások akikre számíthatok.

Szeretem Őket és szerintem Ők is Engem,

Próbálkozni, lehet de tönkre nem tesztek.

Emlékek

 Előtörnek az emlékképek,

A múltba ezerszer visszanézek,

Visszalépek, pedig előre kéne,

De valami azt súgja: várj rá, még ne!

Megmérgez a hangja, pont ezt akarja,

Érzéseit mégis eltakarja,

Ellök magától, lehetek bárhol,

Bármi is történt, ő engem vádol.

Hisz kését szívembe szúrja újra,

Majd útnak indul, dalát dúdolva.

Kézen fogva egy másik lánnyal,

Az enyém a mélyben, az ő lelke szárnyal....

Egyedül

Sötét sarokban egyedül,

Ott élsz némán s tétlenül,

Különleges, de élettelen,

Tested időtálló elem.

A kis szobámban egyedül,

Legyek letörten, vagy remekül,

A bútorok, s a csend vesz körül,

Nincs, aminek lelkem örül.

Ha napjaim perce könyörtelen,

S úgy érzem minden reménytelen,

Rád nézek szüntelen,

S te ott vagy némán, mereven!

Választ kérnék, de önmagamat látom,

Önmagamat, ahogyan tétován állok,

Üvegtestednek, mely ritka felület,

Sugárzó képe az igaz becsület.

Előtted nem ismerhetem a titkot,

Tükörkép

Tükörképed emlékét velem is megosztod,

Lehetnék bánatos, vagy boldog,

A te szemed csak igazságot hordoz.

A te életed más, mint az enyém,

Az enyém csak képzelt szülemény,

Reménytelen álmokkal teli gondolat,

S neked tárom ki minden gondomat.

Mint porosodó lélek a sötétben,

Csak ennyit érsz társaid körében,

Társaid az öreg bútorok,

S ráncukat magadban hordozod.

Te éveken át kitartottál velem,

Mindegy, hogy sírtam-e, vagy nevettem,

Te jelképezd most az igaz létemet,

S a benned rejlő örök életet!

Bűnös vagyok

 Bűnös vagyok, igen, hogy rád találtam,

Bűnöm még, hogy csak rád vártam.

Az is bűn hogy vágyom rá,

Senki más csak te ölelj át.

Bűnöm nagy és kegyetlen,

Mert bűnöm még hogy szeretlek.

Egyedül 2.

 Csak ülök egyedül magam elé meredve.

 Minek is élek, ha nem kellek már senkinek?

 Kérdések jönnek, de válasz nélkül maradnak.

 Várom, hogy jöjjön már, aki velem maradna.

Könnycsepp.

 Te vagy az örök nyugalom,

 Te vagy a könnycsepp az arcomon.

 Te vagy a fény mi beragyog,

 Te vagy az egyetlen csillagom.

Majd még lesznek !!

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat